Fehér szépségüket áruló mezők Fekszenek, mint kölcsönvett szeretők Minden porcikájuk vehető-vihető Csak hóban alvó szívük hideg, mint kő   Mégis, egy hívásodra meghalok Elszáradt mentémben feléd lobogok Csipkemellényemet megvette a dér Vézna karjaimból kiszökik a szél   Egy téli éjszakán elfeküdnék beléd Álmodni örökké tartó szerelmedet Míg jégfogak közt lassulMegnézem

  Soha nem csókolt meg Éjjel jött és reggelre ment De mindig gyengéden mondta, hogy ne félj, Így lett szeretőm a hideg északi szél. ………………………………………………………. Tél van, hó alatt jár Egér Bálint Hol egy elvesztett buszbérlet is ázik Sajnos arcképes, ezért nem használhatja az egér Lemenni az erdőből, a vasgyáriMegnézem

A csésze szétcsattant a kövön, Mintha megfordult volna a zokogás Messzi távolról sötét felhők jöttek És ez a délután talán túl hirtelen megállt Megállt, ahogy ébredés után még simogat A plafon fényhálójába gabalyodott lusta gondolat A visszafojtott lélegzet, ahogy neszekre figyelek Megáll az idő nyüzsgő perceivel Megáll az angyal repüléseMegnézem

A föld felett, épp egy lehelettel Rég elfakult emlékek lengenek el És nem tudom miért pont ezeket Őrzi gyermekkorom óta emlékezetem. Óvodások voltunk és az óvoda nem tréfadolog Kis országában eldől már mindenkinek helye A sírósaké, a bátraké, a nem alvóké, aztán Voltak vezérek, meg a nagycsoport szép lányai KikbenMegnézem

Olvasói válaszlevelek a Sátántól     Nem, nálunk is recesszió van Így sem fekete macskát, se kárhozni vágyó lelket Idén többet már nem veszek.   Kis boltomból ellenben szállítok lidérces álmokat, Instant viperákat, múmiaport, mandragóragyökért, Nem kínai áruk, attól egyet se félj   Elnézlek innen titeket, mint egy szappanoperát ÉsMegnézem

Hófehérke visszavág   Megmérték a tengert Eladták a szerelmet Kiszótározták a lélek hatalmát A szelet pedig egy nagy süteményes dobozba zárták   A tenger bokáig ért A szerelem keveset ért Öt szóval idomítható be egy lélek És terek nélkül csak sziszeg dobozában a szél   A meséket továbbírták És HófehérkeMegnézem

Madonna a Faktor-réten (az ember néha elbizonytalanodik)   Lassan megreped hosszában az ég Szűkül az éjszaka a csillagok alfelén Hogy végül reggel lesz-e, nem tudni még Az a vékony, derengő szürkeség   Nyílik csendben a mennyei padlásajtó Egy imáért öt percig beszélhetsz Intercelum, a megbarnult szentkép Kis dobozán át, azMegnézem

Citrom terem a porló sziklán Hol lassan lüktet egy gyíktorok S ha délben eltűnik az árnyék A fa bütykös ágán forog a föld. Vasárnap van, ma hinni kell, Balról jönnek az angyalok Sószagú suhogással akár a sirály Jobbról a hívők, Bekölnizve mezítláb. Kezet mosnak a szenteltvízben Ahogy az ebédhez szokás,Megnézem

  Vajon távoli bolygókon is léteznek-e Vasúti restik, csaposnők és száradt pogácsák És isznak-e pálinkát valahol messze odaát, Villognak-e szentjánosbogárkák a bársony ég alatt A nyári éjszakán?   Itt habzik nyár komolytalanul Forró kocsmában meleg a sör, Leszakított naptárlapon dúskeblű nők Talán ketrecben tenyésztik őket, akár a tyúkokat Mellnövesztő tápotMegnézem