Hófehérke visszavág

Hófehérke visszavág

 

Megmérték a tengert

Eladták a szerelmet

Kiszótározták a lélek hatalmát

A szelet pedig egy nagy süteményes dobozba zárták

 

A tenger bokáig ért

A szerelem keveset ért

Öt szóval idomítható be egy lélek

És terek nélkül csak sziszeg dobozában a szél

 

A meséket továbbírták

És Hófehérke visszavág

A hatalom íze édesebb

Mint mérgezett alma fenn a fán

 

Elsőként a törpéket lekezelték

Engedélyes törpeirtó szerrel-

Nem lakunk csak úgy az erdőben

Szénért kotorászva a bányameddőben

 

Népem pedig szombaton majd iskolába jár

Ki most csak mulatni és lopni nem rest

És segélyért tárogatja szét

Kéreg nem látta tenyerét

 

Koalíció a mostohával

Idegenszívűek reszkessetek

A levegőt is elszívom előletek,

Hol legjobban fáj, vadászok, csak a zsebükre lőjetek

 

Országunk így lesz örökös jogon

Isten molyrágta kalapján

Az a fityegő izé

Aki mást mond, annak állása a tét

 

Kijelenthetjük, intézkedéseink gyanánt,

Hogy országunk biztos négy lábon áll

Nem úgy, mint Csipkerózsáéknál (hol áll a bál)

Mert száz évre beborult könnyűiparuk,

A rokkás-guzsalyos szövés-fonás.

 

A tenger bokáig ért

És láncon húzták a szerelmet

Hiába kiabált, hogy ő létszükség

Csalásért öt év börtönre ítélték

 

Nyugodtan alszom, álmaim szépek

Kisragadozó vagyok, szép és veszélyes

Bundámról majd lenyalom a ráragadt vért

Következmények nincsenek,

Mindennek célja és oka vagyok én.

 

De valahol alszik valaki még

Száraz kórók nőttek át a testén

Seb rakódik sebre, múlnak az évek

Fiatalon haltam meg szívem erdejében

Ítélek, beszélek, rendelkezek

Azt mondják, szép vagyok még, kellek

Mégis, egyedül fekszem és kelek.

Hercegem, egy tál almakompótodért

Odaadnám fél életem

Most már belátom, kár volt megöletni téged

 

 

Felsőhámor 2012 november 4.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.