Lápi rence

A rovarfogó növények iránti érdeklődés teljesen megmagyarázható emberi tulajdonság. Szokatlan, érdekes és némileg hátborzongató dolog, amit egyes művek ragadozó növényeknek említenek. A valóság ennél jóval hétköznapibb. Véleményem szerint a ragadozás egy aktív, lesből lerohanásos tevékenység például, semmiképpen nem egy mechanikai turgorválasz (nyomáscsökkenéssel, vagy növekedéssel operálás), vagy egy síkosítót és ragasztót alkalmazó módosult levélcsapda, amikor is beragadt hangyák és szúnyogok kerülnek megemésztésre, egy fehérjebontó enzim pépesítő tevékenysége mellett. Mindez annak érdekében alakult így, hogy a növények fedezzék nitrogén-szükségletüket a fontos elemben szegény savanyú talajokon, lápokon. Ha belegondolunk elég körmönfont dolog ez az evolúciótól, ráadásul nem is egy, hanem csak Magyarországon négy növénynemzetség lépett erre a növényi léttől elég távol eső külső emésztésre. Mint említettük, ragadós leveleivel dolgozik a hízóka, ami például az Alacsony-Tátrában nagyon szépen nő vízszivárgásos sziklafalakon, nálunk viszont csak egy élőhelye van Sopron mellett, ahol harminc év után lelték meg újra. Szintén nagyon ritka a kereklevelű harmatfű, amely tőzegmoha lápokon él, és ritkaságát az eleve ritka élőhely magyarázza. Módosult levelein érzőszőrök és emésztőmirigy szőrök találhatóak. Azt hiszem elnevezésük nem kíván további magyarázatot a növényi csapda működésére. Másik két fajuk a víz alatt dolgozik, csapóajtós tömlőkkel operálva, és értelemszerűen a vízi élőlényekre várnak, úgymint kerekesférgek, kandicsrákok. Kettőjük közül az aldrovanda a ritkább,a rencék viszont több fajjal is képviseltetik magukat és ezek közül a közönséges és a pongyola rence aránylag gyakrabban szem elé kerül, míg a lápi és a kis rence véleményem szerint azon magyar fantomfajok közé tartozik, amelyek szakirodalmakban léteznek, a valóságban pedig nem, vagy éppenhogy. Ezért is örvendetes, hogy Veszprém megyében a lápi rencének van egy ismert előfordulása, a Kukacos-tóban. A dolog apró szépséghibája, hogy a növény nem virágzik, így azonosítása csak tömlője alapján történt meg. Némi kárpótlást csak a helyszín eredeti szépsége adhat, valamint a változatos vízi növényvilág, olyan fajokkal, mint a hólyagos sás, a nyílfű, vagy a gyűrűs süllőhínár.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.