Magashegyi sások

Igen, a sásokat szeretjük. Mi a középszintű amatőr botanikusok is. Azért mégse csenkeszek, lehet őket határozni habitusról, tömlőről és súg az országrészes elhelyezkedés is. Továbbá az is jó bennük, hogy tenyésznek mocsarakban,réteken és sziklagyepeken is egyaránt, bár igazi élőhelyük valóban a nedves folyó, holtág és egyéb vizek szegélyei. De mint említettük, közülük némelyek egészen nyaktörő élőhelyeken  fordulnak elő, mint például a mérges sás, ami a Bükk kimondottan nehezen megközelíthető helyein lelhető fel, úgymint Szinva-szurdok teteje, Tatár-árok teteje, Keselyű-bérc teteje. Hogy miért mérges és hogy erre hogy jöttek rá, arra tényleg kíváncsi lennék. Nagy tisztelettel nézem továbbá a szakfolyóiratokban azt a preciziós munkát, amikor egyik nagy botanikus nevünk begyűjti a növényt, a másik meghatározza, a harmadik pedig ellenőrzi a határozás helyességét. Ez az icipici, pedig lepréseli a nagy titkos herbárium számára, mint a mesében-gondolom. Megrázó élmény a nemzetséggel kapcsolatban az is, amikor az ember téli estéken olvasgat a palkasás hallatlan ritkaságáról, aztán szagot fog egy helyi természetvédelmi egyesület rossz minőségű képeiről, (közölt telefonszám, e-mail elérhetetlen) majd Vásárosnamény után áll egy kiszáradó holtág szélén, amelyet az említett ritka sás tulajdonképpen körbenőtt. Persze mindezt több év után, miközben az embert pár faluval arrébb a  bezárt horgásztó partján, a kerítés átmászása után mérges kutyák hajszolják, és miegyebek. No de. Minden fokozható. Sásaink nőnek a magashegységekben is, meg ugyanazok Új-Funlandon is, bár ott még nem jártam, a rossz közlekedés és a novemberi nyarak okán. Szóval ott fönn, fönn, ahová normális ember csak kötélpályás felvonóval megy fel, de nem kell aggódnia, mert simán tud még így is emelkedni 700-800 métert, sások vannak az alábbi képek tanúsága szerint, a Magas-Tátrából, a Bélai-Tátrából, a Rax-Alpokból és a Magas-Tauernből. Utolsó képként itt a nagyon sásos kinézetű Kobresia is, aki viszont más nemzetség, úgyhogy az előzőekkel nagyjából unokatestvéri viszonyban van.

Kobresia simpliciscula

Carex canescens

Carex parviflora

Carex frigida

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.