A többes szám indokolt, mivel Magyarországon húsz körüli fajuk él, amelyek közül mindegyik védett. Védettségüket leginkább sérülékeny, pusztulófélben lévő élőhelyeik indokolják. Ezek részben főállású tőzeglápok, síklápok, forráslápok, átmeneti lápok, láprétek, valamint élnek egyes fajok üde, vízborítás nélküli termőhelyeken tölgyek, füzek alatt. Mindezen felsorolt élőhelyek közül a tőzegláp a legérdekesebb. AMegnézem

A folyami kagylók nagyon nyugodt állatok. Szívük percenként hatszor dobban, helyhez kötött életmódjuk során pedig a víz szerves lebegő részecskéit fogják be és emésztik meg. A család jellegzetessége a két meszes héj, amelyek a legtöbb esetben tengelyesen szimmetrikusak, a folyami kagylónál is, de léteznek másfajta felépítésű fajok is, mint példáulMegnézem

A Bakonyban vagy a Tatabányai-medencében az eocén kori barnakőszén medencék környékén, vagy a lefejtett bauxit környékén lévő mészkősziklákban gyakran találni szabályos, kerek kövecskéket, amelyek nagysága akár a tíz centiméteres átmérőt is elérheti. Az elmúlt századok során sok legenda tapadt hozzájuk, amelynek lényege az, hogy ezek tulajdonképpen megkövült pénzek (latinul aMegnézem

borostyánfojtó szádor Azt kell mondjuk, hogy a növényi élősködés nem annyira egyértelmű dolog, mint azt kijelenthetnénk mondjuk valamilyen biológiai bíróság előtt. Számos együttélés, átmeneti forma, közös stratégia létezik az ökológiában, amelyek mondjuk úgy példás együttélésnek bizonyulhatnak sok esetben, mondjuk a gombafonalak és fagyökerek között. Hogy aztán ez a törékeny egyensúlyMegnézem

Dytiscus marginalis – Sárgaszegélyű csíkbogár    Gyermekkorunk Balatonjából az embernek eszébe kell hogy jusson az első csók mellett a bambuszbottal történő keszegfogás és az akkor még létező homokos öblök hínárvilága, amelyben többféle bogár is motoszkált. Rögtön meg lehetett ismerni a csiborokat, amelyek nagy fénylő és fekete páncéljukban elég mókásan evickéltekMegnézem

A többes szám azt jelzi, hogy Magyarországon két fajuk él, a vörös és a sárgahasú. Ez a szín egyben a „védjegyük „ is, amelyről nevüket kapták. Az állatvilágban  a feltűnő kontrasztszínek legtöbb esetben azt jelzik, hogy viselőjük ehetetlen, rossz ízű illetve esetenként mérgező is. Persze a természet nem éri beMegnézem

szellemek régóta nincsenek éjszaka csak meghalt macskák lelkei kísértenek éjszaka közepén, amikor semmi nincs ugyanúgy hátulról világítják meg a hulladékdeszkából összetákolt életet a gyenge utcai fények egy cetlin megmozdul egy unalomból rajzolt kígyó A macska megnyalogatja magát. Egy madár rosszat álmodik nem tudni, mivé lesz a puha szőr a dorombolásMegnézem

Nem minden sikerülhet elsőre Néha másodikra vagy harmadikra sem De mindenképp gyanút kell ébresszen, ha századszorra, vagy ezredszerre sem Mert az élet már csak ilyen. És jöhet a fülbegyónás, szájbagyónás a hittuningolás Holott a papok is napról-napra csak hitelbe élnek És nincs végtörlesztés, csak végelszámoltatás legfőbb táplálékuk isten kegyelme tartósítószerMegnézem

A rovarfogó növények iránti érdeklődés teljesen megmagyarázható emberi tulajdonság. Szokatlan, érdekes és némileg hátborzongató dolog, amit egyes művek ragadozó növényeknek említenek. A valóság ennél jóval hétköznapibb. Véleményem szerint a ragadozás egy aktív, lesből lerohanásos tevékenység például, semmiképpen nem egy mechanikai turgorválasz (nyomáscsökkenéssel, vagy növekedéssel operálás), vagy egy síkosítót és ragasztótMegnézem

A poloskákról a közvélekedés nem sok jót tart, annak ellenére, hogy Magyarországon majdnem ezer fajuk él, szinte nyomtalanul belesimulva természet egészébe, és csak egy-két fajuk az, ami kisebb-nagyobb problémákat okozhat az ember életében. A kisebb alatt a bogyómászó poloska málnán való jövés-menését értjük, vagy esetleg a poloska bekapását a gyümölccselMegnézem