Tarsókák

Tarsókák

A világegyetem rejtélyei a következőképpen csoportosíthatóak:

– nagy ok, mint a fekete lyuk, ami bekebelez egy egész univerzumot. Ott ahol az atomok összeroppannak és maga az elég mozgékony fény is beszorul a lyuk setét kulimászába.

-megmagyarázhatatlanok, mint az a tény, hogy az ember felesége hogy terem ott egy pillanat alatt a semmiből, amikor a használt teniszzokniját rádobja az ebédlőasztalra.

-végül  a kicsik, mint a tarsókáké, miszerint a keresztesek eme cingárka, korán nyíló és nem különösebben igényes megjelenésű nemzetsége hogyan lehet olyan ritka? Az Új Magyar Füvészkönyv jellemzése szerint  a nyolc fajból négy  is az igen ritka besorolást kapta. Nagyjából egy élőhellyel bír a hegyi tarsóka (a Csobánkával szembe lévő katonai központ feletti hegy gerince), az osztrák, aminek szép populációja van a Hörmann forráshoz felvezető út  jobb és bal oldalán egy pokrócnyi helyen,  a havasalji ami szintén Kőszeg közelében van, és mondjuk hogy gyümölcs és szőlőgyom státusban éli mindennapi életét. Végül pedig a Schudich, ami élőhelyét a Füzéri-várba felvezető lépcsők alatt találta meg, illetve a Kőkapu felé vezető út rézsűjében is vagyogat, ami azért pompás, mert az ember állandóan fékez kocsijával  a közönséges kövifoszlár látása végett, ami hasonló élőhelyen mutogatja magát ottan, csak mondjuk ezerszer gyakoribb. A Janka tarsóka NATURA 2000 jelölő faj, bár ezzel együtt egyes bükkalji hegyszoknyákon-például Kisgyőr fölött töménytelen mennyiségben lehet találkozni vele, de igaz ez a vulkanikus kőzetből felépülő Mátrára is. Csak a teljesség kedvéért említendő, hogy Kőszegi-hegységben a tarsóka alapkőzete a jura kori metamorf kristályos pala, ami így elmondva nem egy megrázó dolog, a földtani feltárásoknál viszont érdemes annak megállni, aki szeret például az ablakában nagy, zöld kődarabokat tartani, fehér erekkel.

Tarsókánk nevét, gondolom termetéhez képest elég nagy becőkéjéről kapta, ami amatőr etimológiai nyomozásom szerint valahová a középkorba vezet vissza a tarsolyok és egyéb vállra akasztható zsákok világába, a pásztortáskával együtt. A szintén keresztes táskazár pedig valószínűleg a zipzár feltalálása után kaphatta a nevét, mivel az ő terméskéi leginkább a villámzár fogaihoz hasonlítanak. Ami persze a nyilvánvaló tények ellenére nem így van.

Virágzásuk most, így április elején aktuális, még a szezon berobbanása előtt, ami jól is van így, csak az a Kőszeg, az a Kőszeg ne lenne négyszáznegyvenöt egész nyolctized kilométerre Miskolctól!

osztrák tarsóka (Thlaspi goesingense)

havasalji tarsóka (Thlaspi caerulescens)

hegyi tarsóka (Thlaspi montanum)

Schudich-tarsóka (Thlaspi kovatsii)

hagymaszagú tarsóka (Thlaspi alliaceum)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.