Tőzegmohák

A többes szám indokolt, mivel Magyarországon húsz körüli fajuk él, amelyek közül mindegyik védett. Védettségüket leginkább sérülékeny, pusztulófélben lévő élőhelyeik indokolják. Ezek részben főállású tőzeglápok, síklápok, forráslápok, átmeneti lápok, láprétek, valamint élnek egyes fajok üde, vízborítás nélküli termőhelyeken tölgyek, füzek alatt. Mindezen felsorolt élőhelyek közül a tőzegláp a legérdekesebb. A Keleméri Nagy- Mohos például, ahová bejutni is nagyon nehéz munka, ráadásul tiltott, valamint életveszélyes mutatvány, úgy működik, mint egy nagy gumimatrac. Páfrányos, nyíres és hüvelyes gyapjúsásos gumimatrac. Ha az ember átküzdötte magát a feketén csillogó vízen, majd rákúszik a tőzegmoha szőnyegre, azt fogja tapasztalni, hogy ez a zöld sziget szelíden ringatózik alatta és lépései nyomán víz bugyog fel, hiszen amin lépkedünk, az tulajdonképpen egy benőtt tószem. A veszélyét pedig az adja, hogy itt-ott elvékonyodik a mohaszőnyeg és úgynevezett kutak vannak csekély fedettségben, így ha rálép valaki, könnyen a víz alatt találhatja magát, ahonnan nehéz szabadulni. Valami oknál fogva pedig fullánkos( Myrmica) hangyák is élnek a területen, úgyhogy egy kis növényfényképezéses térdelés után hetekig vakaróztam folyamatosan.

Maguk a mohácskák elég egységes felépítésű, nagyon jellegzetes alakú nemzetséget képviselnek és többnyire a hideg időszak tanúi hazánkban. A Mohos például huszonötezer éves a kutatófúrások alapján, vagyis egy olyan korból származnak, amikor a klíma a korábbiakkal szemben nagyon gyorsan változott hideg, majd melegebb irányban-ennek tanúi a hideg, illetve a melegidőszaki maradványnövényeink, amelyek flóránk legféltettebb kincsei.

A tőzeglápok persze sokkal gyakoribbak az északi országokban, és nem elhanyagolható szerepük van a whiskykészítésnél is, mivel egyes üzemek a malátázás nemes folyamatánál tőzegfüstben szárítják a malátát, ezáltal az ital egyedibb lesz, bár határozattan hideg és szigorú ízű, szemben a kedves, meleg barackpálinkával. Másik felhasználási irány, a kertészeti tőzegföldek előállítása. Nálunk leginkább a baltikumi savanyú tőzeget használják üvegházi palántázáshoz, mivel a tőzeg, mármint a szárított és enyhén szenesedett moha, saját súlyának hússzorosát is képes felvenni vízben. Idevágó információ még, hogy a savanyú, nehezen bomló szerves anyagban találtak Svájcban vaskori településeket, jól konzervált vaskori embertetemeket és miegyebeket, a régészek és antropológusok nagy örömére. És igazából ezt az emlékezés és információ zuhatagot az öcsi Nagy-tó indította el, ami megyénk egyetlen tőzegmoha lápja, bár évről-évre egyre szerényebb állapotban, tekintve a meleg nyarakat és csapadékhiányos teleket-de még van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.