Unkák

A többes szám azt jelzi, hogy Magyarországon két fajuk él, a vörös és a sárgahasú. Ez a szín egyben a „védjegyük „ is, amelyről nevüket kapták. Az állatvilágban  a feltűnő kontrasztszínek legtöbb esetben azt jelzik, hogy viselőjük ehetetlen, rossz ízű illetve esetenként mérgező is. Persze a természet nem éri be ennyivel, léteznek „utánzók” is, amelyeket minden gond nélkül el lehetne fogyasztani, ha nem hasonlítanának annyira a fullánkos, avagy borzalmas ízű rovar alteregóikhoz, amelyekkel korábban már megjárta a táplálékot kereső madár. Az unkák vörös, illetve sárga hasukat mutatják kifeszülve a ragadozóknak, miközben még a szemüket is eltakarják, amit  „unkareflex”-nek hívnak. Ezzel együtt azonban több ragadozó faj előszeretettel fogyasztja, ami a hasonló színeket viselő szalamandránál nem ismert dolog.

Hangjuk nagyon érdekes. Ismeretes a békák vidám kuruttyolása, amelynek még zenei ritmusa is van és nyári estéken zeng tőlük a tó. Az unkák hangja ehhez képest olyan, mint egy távol-keleti gamelan zenekar hangolása. Halk, teljesen kísérteties huhogásnak jellemezhető produkciójuk, amely gyanús léptekre pillanatok alatt elhallgat.

A két faj közül a sárga a ritkább. Ez a béka középhegységeinkben él, és legkönnyebben erdei földutak nagy pocsolyáiban találkozhatunk velük, ahogy némileg rézsútos tartásban lebegnek a felszín közelében, szemeikkel a vízen kívüli világot pásztázva. A vöröshasú síksági halastavakban, mocsarakban tanyázik és talán gyakoribb, mint az előző faj. Szaporodásuk az ismert pete- ebihal-kifejlett állat módon megy végbe, ami azért annyiban érdekes, bár nem szoktunk belegondolni, hogy az egyedfejlődésük kicsiben másolja az evolúció nagybani lépéseit. Ezt mutatja a kopoltyú és a farok, amelyet az állat a későbbiekben elveszít. Telelésük szárazföldön történik, védett zugokban, szemben a nagyobb tavi békákkal, amelyek iszapban ássák el magukat. Mindkét esetben teljesen minimálisra csökkennek az életfunkciók, de a hidegvérűek esetében van visszaút a halálból. Jövő tavasszal már újból brekegnek, huhognak, vartyognak, reszelnek a különféle békafajok, álomba ringatva monoton énekükkel a legrosszabbul alvó embereket is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.